Szeretem a nyitott polcos megoldást a lakás minden részén, szerintem jól néz ki, ráadásul mindig minden kéznél van, nem kell sötét szekrények mélyén matatni, ha az ember keres valamit. A párom viszont megőrül tőle, neki állandóan rendetlenség-érzése van emiatt. Kompromisszumos megoldásként nyitott polcaink vannak, de amit csak lehet, színes dobozokban tárolunk. Régebben vettem néhány ilyen dobozt lakberendezési áruházakban, de aztán rájöttem, hogy a cipősdobozokat nagyszerűen lehet dekorálni. Az sem rossz, ha csomagolópapírral vonjuk be, de igazán úgy lesz tartós, ha erős ruhaanyagot, vászont használunk. Az IKEÁ-ban a méteráru részlegen szokott lenni maradék kanapéhuzatok és egyéb ruhaanyagok bezacskózva, féláron, ha arra járok, mindig bevásárolok belőlük "jó lesz még valamire" alapon. Például dobozt beburkolni.
Nem kell hozzá sok alapanyag: egy doboz, ruhaanyag, hobby ragasztó (tulajdonképpen bármilyen erős ragasztó megteszi, az a lényeg hogy száradás után ne látszódjon át az anyagon), ceruza és opcionálisan hurkapálcika a kenegetéshez.
- Az anyagot a fonákjával felfele sík felületre terítem, ráteszem a dobozt és ceruzával körberajzolom. Nem kell túl precíznek lenni, ragasztás közben úgyis igazgatom még, a felesleget levágom. Inkább nagyobb ráhagyás legyen, mint kevesebb.
|
Doboz a szöveten |
- A vonalak mentén körbevágom az anyagot.
|
Kiszabva |
- A doboz alját jó alaposan bekenem ragasztóval.
|
Beragasztózva |
- Megfordítom, ráfektetem a ruhára, belülről jó erősen megnyomkodom. Célszerű újságpapírt tenni az anyag alá, mert könnyen összeragasztózhat valamit, ha átázik.
|
Az alja ráragasztva |
- Megfordítom és amíg nem tapadt teljesen oda, az esetleges ráncokat, gyűrődéseket kisimítom.
|
Sima |
- Ugyanígy a doboz oldalaira is ráragasztom a borítást. Közben, ha látom, hogy valahol kilóg az anyag, levágom.
|
Oldal beborítása |
- Az oldalak után a tetőre is ráragasztom az anyagot. Megvárom, míg megszárad és használható is.
|
A kész doboz |